Skip to main content

Közeledik a felvételi jelentkezési határidő. Vár a legsportosabb egyetem!

Felvételi vizsgák mesterképzésen

  • Mesterképzési szakokon a felvétel feltétele a meglévő felsőfokú oklevél, illetve a felvételi vizsga teljesítése. A felvételi vizsga pontszámai alapján történik a ponthatárok húzása.
  • A felvételi vizsga mesterképzésben írásbeli tesztből és szóbeli vizsgából áll, kivéve az MSc Szakedző képzésen, ahol az írásbeli és szóbeli vizsga gyakorlati vizsgával egészül ki, valamint a Gyógytestnevelő-tanári szakon, ahol szóbeli és gyakorlati vizsgát kell tenniük a jelentkezőknek

A felvételi vizsgán összesen 100 pont szerezhető, mely tartalmazza a hozott, és az esetleges többletpontokat is.

Pontszámítás MSc Szakedző szakon:

  • gyakorlati felvételi vizsga: 30 pont
  • írásbeli vizsga: 20 pont
  • szóbeli vizsga: 20 pont
  • oklevél minősítése alapján: 20 pont

Pontszámítás Gyógytestnevelő tanári szakon:

  • gyakorlati felvételi vizsga: 30 pont
  • szóbeli vizsga: 40 pont
  • oklevél minősítése alapján: 20 pont

Pontszámítás a többi mesterképzési szakon:

  • írásbeli vizsga: 30 pont
  • szóbeli vizsga: 40 pont
  • oklevél minősítése alapján: 20 pont

Többletpontok minden szak esetében: maximum 10 többletpont adható:

  • 1. nyelvvizsga / felsőfokú (C1) komplex: 1 pont
  • 2. nyelvvizsga / felsőfokú (C1) komplex: 1 pont
  • OTDK 1-3. hely: 1 pont
  • sporteredmény: maximum 6 pont
  • tudományos publikáció: 1 pont

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágak esetén elért eredményekért adható többletpont:

  • 6 pont: Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián való részvétel esetén
  • 5 pont: Világ- és Európa-bajnokságon elért legalább 3. helyezés
  • 4 pont: Korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, az egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezés
  • 3 pont: Országos bajnokságon elért legalább 3. helyezés
  • 2 pont: Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezés
2021. április 11. (módosítva: 2022. december 16.)

Az egyes szakok felvételi vizsgáinak követelményei:

MSC HUMÁNKINEZIOLÓGIA

Felvételi vizsga

  • írásbeli vizsga teszt
  • szóbeli vizsga

A felvételi vizsga tematikája

Az alábbi átfogó témák támpontok a felvételi vizsgához nem pontosan ezen tételeket fogják kapni a felvételizők. Az írásbeli felvételi teszt a következőkből részekből áll:

  • 10 db igaz-hamis választás
  • 10 db egyszerű választás
  • 10 db többszörös választás
  • 10 db reláció analízis

Átfogó témák

Az izomműködés ultrastruktúrális alapja

  • Az izomkontrakció és az izomerő alapegységei és meghatározása
  • Az izomkontrakció szabályozása
  • Energia konverzió a kontrakció alatt

Az izomműködés molekuláris alapjai az izmok fajtái szerint

  • Az izomműködés energiaforrásai
  • Kontrakció típusok
  • Az ingerület átadásának mechanizmusa a motoros egységben

Izometriás kontrakció

  • Mikrostruktúrális alapok
  • A maximális izometriás erőt befolyásoló tényezők.
  • Az izometriás kontrakció mérési módszerei.

Koncentrikus kontrakció

  • Mikrostruktúrális alapok
  • Az izomerő – sebesség összefüggése.
  • Az erő (nyomaték) – sebesség (szögsebesség) összefüggés megállapításának vizsgálati módszerei.

Excentrikus kontrakció

  • Mikrostruktúrális alapok
  • A nyújtás hatására bekövetkező erő (nyomaték) növekedés okai.
  • Az excentrikus kontrakció alatti erőnövekedést befolyásoló tényezők.

A nyújtásos-rövidüléses ciklus

  • Mikrostruktúrális alapok
  • A nyújtásos-rövidüléses kontrakció vizsgáló eljárása.
  • Az elasztikus energiatárolás helyei.
  • A negatív és pozitív munka meghatározása.
  • A mechanikai hatásfok kiszámítása.

Az inak és szalagok mechanikai viselkedését meghatározó szöveti struktúra.

  • Az inak és szalagok mechanikai tulajdonságainak vizsgáló eljárásai.
  • A hossz-feszülés görbe szakaszai és jellemzői.
  • A feszülés-növekedés (stiffness) rátájának kiszámítása.
  • A stiffnesst befolyásoló morfológiai méretek.
  • A nyúlékonyság (compliance) kiszámítása.

A csontok mechanikai jellemzőit befolyásoló morfológiai tényezők.

  • A csontokra ható erők.
  • Az erő – deformáció kapcsolat (görbe) jellemzése.
  • Az erőhatás irányának befolyása az erő-deformációs görbére.
  • A csontra ható erők forgatónyomatékának számítása.
  • A csont alakja, mérete és nyomóerő.
  • Az operáció, az immobilizáció, az életkor és a fizikai terhelés hatása a csont mechanikai viselkedésére.

A gerincoszlop ágyéki szakaszára eső nyíró- és nyomóerők

  • A nyíró- és nyomóerőket csökkentő eljárások mechanikai magyarázata.
    • A nyomó és nyíróerők kiszámítása.

Az ízületi porcok mechanikai viselkedését befolyásoló struktúra jellemzése.

  • A kétfázisú lassú alakváltozás jellemzése.
  • A kétfázisú feszülés-relaxáció jellemzése.
  • Határvonal lubrikáció
  • Folyadékfilm lubrikáció
  • A fizikai terhelés jelentősége
  • A porckorong felépítése. A porckorongra ható erők nagysága.

A vállízület felépítése és a mozgatásában résztvevő izmok.

  • Mozgáskiterjedés és szabadságfok a glenohumerális ízületben.
  • A váll ízületeinek mozgása.

A könyökízület felépítése és a flexió-extenzió kialakításában résztvevő izmok.

  • A radioulnáris ízületek felépítése, és a pronació-szupináció kialakításában résztvevő izmok.
  • A könyökízület funkcionális anatómiája és sportsérülései.

A térdízület felépítése, a flexió-extenzió, a ki- és berotáció kialakításában résztvevő izmok.

  • A térdízületben létrejövő mozgások ízületi felépítésből fakadó jellemzői.
  • A térdfeszítők és hajlítók nyomaték(erő) – szög kapcsolata.
  • A patelofemorális ízületre ható erő kiszámítása.
  • A tibiofemorális ízületre ható nyomó és nyíróerők kiszámítása.

A csípőízület felépítése és a mozgatásában résztvevő izmok

  • Mozgáskiterjedés és szabadságfok a csípőízületben.
  • A csípőízületre ható erők és kiszámításuk.
  • A vállízületi komplexum és a csípőízület összehasonlítása.

A bokaízület felépítése, és a dorzál- és plantárflexió kialakításában résztvevő izmok.

  • Az ízesülő csontok elmozdulása feszítés és hajlítás alatt.
  • Mozgásterjedelem. Elmozdulások a lábközépcsonti ízületekben.
  • Erőhatások a bokaízületben, nyomáseloszlás.
  • A szupináció és pronáció jelentése és mechanizmusa

A járás szakaszai és jellemzői.

  • A különböző sebességű járás összehasonlítása.
  • A járás és futás összehasonlítása.
  • A járás kinematikai mutatóinak változása az életkor függvényében.
  • Ízületi kinematika és kinetika járás és futás során.
  • Erőhatások a járás során (függőleges és vízszintes talajreakció erők)
  • A fő izomcsoportok működése a járás során az izmok elektromos aktivitása alapján.
  • Nyomáseloszlás a talpon

Az állóképesség fejlesztés módszerei és jellemzői.

  • Az állóképesség fejlesztés módszereinek alkalmazása a kineziológiai gyakorlatban.

A kötőszövet felépítésének molekuláris és sejtes elemei

  • A sejtközötti állomány felépítése (kollagén, elasztikus rostok, proteoglikánok, glikoproteinek)

A porcszövet felépítése, fajtái, tápanyag és oxigén ellátottsága

  • A porc akut sérülései, degenerációja
  • Ízületi gyulladás és arthrosis

A csontszövet felépítésének molekuláris és sejtes elemei

  • A csontszövet szerves és szervetlen alkotórészei
  • A csontok fejlődése gyermekkorban (epiphysis porckorong működése)
  • A csont-anyagcsere és csont-átépülés
  • A kálcium anyagcsere hormonális szabályozása
  • A csontok működésének patológiája
  • Osteoporosis és csontlágyulás
  • Az osteoporosis megelőzése és kezelése mozgás és táplálkozás terápiával

Az izomszövet sejtes és molekuláris felépítése

  • Az izomsejt szubcelluláris struktúrája
  • Az izomsejt kontraktilis fehérjéi, a kontrakció molekuláris mechanizmusa
  • Az izomorsó és az ínorsó.
  • Az ízületi helyzetérzékelés szerveződése
  • A proprioceptív tréning elméleti alapjai.
  • A proprioceptív tréning célja, felépítése, kivitelezése
  • Az izmok működésének patológiája: atrófia, mialgia (izomfáldalom), gyulladás, izomgörcs, izombénulás
  • Myasthenia gravis. Pseudomyasthenia szindróma.
  • A motoros egység betegségei
  • A neurogén és a miogén neuropátiák elkülönítése.

A gerinc anatómiája, régiói, és a gerinc mozgásában résztvevő izmok

  • A gerinc patológiás elváltozásai (discus hernia, scoliosis, tartási hibák, spina bifida, Scheuermann kifózis)
  • A gerinc elváltozásainak fizioterápiája, konzervatív és műtéti eljárások.

Az ízületek típusai és fajtái.

  • Az ízületekben létrejövő mozgások, mozgásterjedelem, szabadságfok és erőhatások.
  • Akcesszórikus mozgások

A csípőízület anatómiája, és a flexió-extenzió, az ab- és addukció kialakításában résztvevő izmok.

  • A csípőízület fejlődési rendellenességei, kóros elváltozásai (dysplasia, subluxatio, coxarthrosis).
  • A csípőízület elváltozásainak fizioterápiája, konzervatív és műtéti eljárások.

A térdízület anatómiája és az ízületi mozgások kialakításában résztvevő izmok

  • A térdízület akut és degeneratív elváltozásai, kezelési és megelőzési stratégiák.
  • Az ízületi stabilizáció szempontjai.

Az idegszövet felépítése és működése

  • Sejtes elemek: neuron, glia és e sejtek típusai
  • A központi idegrendszer (agy, gerincvelő) anatómiája és felosztása
  • A szenzorimotoros funkciók agyi lokalizációja (szubkortikális és kortikális)
  • A perifériás idegrendszer: szenzoros receptorok, szenzoros neuronok, szenzoros és motoros idegek
  • A gerincvelő szenzoros felszálló pályarendszerei.
  • Az érzékszervek működése és nagyagykérgi reprezentációja.
  • A központi idegrendszer szerepe a test egyensúlyának szabályozásában és az összrendezett mozgások kialakításában: a kisagy és a vesztibuláris rendszer működése.
  • A motoros válaszok osztályozása.
  • A motoros mérések alapvető szempontjai.
  • A piramis pályák és működési jellegzetességeik. A primér mozgató agykéreg anatómiai kapcsolatai.
  • Az agyvérzés hatása a mozgatórendszerekre.
  • A mozgás-tanulás formái.
  • Spinális reflexek.
  • Az autonóm idegrendszer felépítése és működése

Az egészséges szívizom specifikus tulajdonságai, a szív teljesítményét jelző mérőszámok és mutatók.

  • A szív teljesítményének jellemzői felnőttkorban.
  • A gyermeki szívműködés jellemzői nyugalomban.
  • Az egyszeri terhelés hatása a kardio-vaszkuláris rendszerre.
  • Edzéshatárok.
  • A kardio-vaszkuláris rendszer és az aerob teljesítmény kapcsolata.
  • Veleszületett és szerzett szívhibák.
  • A veleszületett és szerzett szívhibák gyógytestnevelésének alapelvei és gyakorlata.
  • Szív és keringési betegségek: a hipertónia, az arteriosclerosis, és az MI rizikófaktorai és patomechanizmusa.
  • A szív és keringési betegségek prevenciója és rehabilitációja.

A légzés terhelés-élettana, a tüdő, a légutak és a tüdőerek anatómiája

  • A felnőtt modell, nemek közötti különbségek
  • A gyermekek nyugalmi légzésfunkciós jellemzői
  • Az alapanyagcsere és a maximális oxigénfelvétel összefüggése gyermekkorban.
  • A nyugalmi oxigénfogyasztás.
  • A légzési perctérfogat és az oxigénfelvétel aránya
  • Az aerob teljesítményt meghatározó fiziológiai tényezők
  • Az oxigénfelvétel és a fizikai aktivitás kapcsolata.
  • A légzőrendszer teljesítményének változása terhelés alatt.
  • A szubmaximális intenzitás tartományok.
  • A légzőrendszeri edzéshatások.
  • Az aerob teljesítmény fejleszthetősége.

A táplálkozás általános szempontjai

  • Sportolók – nem sportolók táplálkozása
  • A táplálkozás és anyagcsere fiziológiás és kóros szabályozása (elhízás és anorexia nervosa)
  • A szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere
  • A mozgás akut és krónikus hatása a vércukorszint szabályozására
  • Alapanyagcsere,
  • RQ fogalma,
  • tápanyagok specifikus energiatartalma,
  • táplálék-összetevők optimális aránya.
  • mintaétrend összeállítása tekintettel a sportágra.
  • Folyadékpótlás, só – víz háztartás szabályozása
  • Vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek

A testösszetétel és mérésének módszerei.

  • Testösszetétel érés folyamán gyermekeknél, valamint öregedés során
  • Testösszetétel és fizikai teljesítmény.
  • Az elhízás kialakulásának patomechanizmusa, elhízás típusok
  • BMI. Alapanyagcsere és mérése
  • Az elhízás következményei, komorbiditások
  • A mozgás és a diéta az elhízás kezelésében.

Az immun- és endokrin (szabályozó) rendszerek

  • Az autoimmun betegségek, különös tekintettel a mozgásszervekre
  • A pajzsmirigy, gonád, mellékvese és növekedési hormonok hatásmechanizmusa és termelődésük szabályozása, az endokrin szervek patológiája
  • A hypothalamo-hypophysealis rendszer működése, neuroendokrinológia
  • Diabetes mellitus patomechanizmusa, a diabetes típusai, diagnosztikai eljárások Inzulin sokk és diabetes kóma
  • A diabetesben szenvedő beteg és a rendszeres testmozgás.

A szervrendszerek fejlődésének jellemzői:

  • A mozgatórendszer életkorfüggő változásai gyermekkorban
  • A központi idegrendszer, az endokrin és a neuroendokrin rendszerek korfüggő változásai fejlődés alatt
  • A gyermeki hőszabályozás jellegzetességei.

Az öregedés fogalma és az öregedés-teóriák.

  • A mozgatórendszer változásai öregedés alatt
  • Az időskori mozgászavarok prevenciója és rehabilitációs mozgásterápiája.
  • Az öregedéssel járó idegrendszeri és hormonális változások (kiemelten: demenciák, Parkinson-szindróma, gonádműködés).
  • A szénhidrát-, zsír- és fehérje anyagcsere módosulása öregedés hatására
  • Az öregedéssel kapcsolatos prevenciós, terápiás és rehabilitációs lehetőségek.
  • Immunrendszer és az öregedés

A fizioterápia elmélete és gyakorlata a mozgássérültek rehabilitációjában.

  • A fizioterápiás gyakorlati módszerek csoportosítása és felsorolása
  • Az ultrahang fogalma, fizikai, kémiai, biológiai hatásai. Az ultrahanggal végzett fizioterápiás kezelések. Indikációk, kontraindikációk.
  • A lézer fogalma, biológiai hatása és alkalmazása a fizioterápiában. Lézer készülék típusok.
  • Az elektroterápia fizikai és biológiai alapjai és gyakorlati alkalmazása. Kis-, közép- és nagyfrekvenciás kezelések. Szelektív ingeráram. TENS.
  • A masszázs hatásmechanizmusa és indikációi a gyógyításban, megelőzésben és rehabilitációban, valamint a rekreációban.

A sportterápia szerepe a fizikai képességek fejlesztésében.

  • Terhelésélettani vizsgálatok a gyakorlatban. A főbb élettani mutatók alakulása a terhelés hatására sportolóknál és nem sportolóknál.
  • Az erőfejlesztés módszerei és jellemzői. Az erőfejlesztés módszereinek alkalmazása a kineziológiai gyakorlatban.
  • Ergométerek fajtái és alkalmazásuk.
  • Az EMG, CT, MR szerepe a mozgásszervi működések diagnosztikájában. Az EMG jelek szűrése és simítása: szűrési és simítási eljárások. Az izomerő és az EMG jel közötti összefüggések. A mért EMG jel értelmezése a frekvencia tartományban. Frekvencia spektrum.
  • A klinikai sport szerepe a rehabilitációban. A gerincvelősérültek és traumás amputáltak kondicionálásának elméleti háttere, a gyakorlati sportterápia

Mozgásszervi rehabilitáció gyakorlata.

  • Ortopédiai és traumatológiai rehabilitáció és fizioterápia.
  • A mindennapi élet a mozgással összekötött feladatainak megoldása, a közlekedésképesség fejlesztése, a kerekesszék használata, protézishasználat. Az ergonómia alapjai.
  • Az osteo-és arthrokinematikus mozgások jellegzetességei, a manuálterápiás kezelések lényege és célkitűzései
  • Balneoterápia/hidroterápia: hatásai, szerepe a gyógyításban és a prevencióban. A víz alatti torna.
  • Magnetoterápia.

A szóbeli vizsgán általános elbeszélgetés várható, miszerint miért érdekli a felvételizőt a humánkineziológia, ill. mennyire jártas az ezzel kapcsolatos témákban.

Ajánlott irodalom az írásbeli vizsgához

  • Barton J: Biomechanika. Tankönyvkiadó, Budapest 1983.
  • Kocsis L, Kiss R, Illyés Á: Mozgásszervek biomechanikája, TERC, Budapest 2007.
  • Miltényi M: A sportmozgások anatómiai alapjai. I. és II. kötet, Plantin-Print Eurotrans Kft. Budapest 2008.
  • Szentágothai J, Réthelyi M: Funkcionális anatómia.  I, II, III kötet, Semmelweis Kiadó, Budapest 2006.
  • Szollár L (szerk): Kórélettan, Semmelweis Kiadó, Budapest 2005.
  • Bálint G, Bender T: A fizioterápia elmélete és gyakorlata. Springer Hungaria Kiadó Kft., Budapest 1995.
  • Csermely M: A fizioterápia kézikönyve. White Golden Book Kft. Budapest 2004.
2021. április 11. (módosítva: 2022. november 22.)

MSC SPORTMENEDZSER

Felvételi vizsga

  • írásbeli felvételi vizsga
  • szóbeli vizsga

Felvételi témakörök

  1. Sportversenyek
  2. Sportesemény szervezése
  3. Amatőr és professzionális sport
  4. A sport szervezeti keretei Magyarországon
  5. Sportszolgáltatások
  6. A sport és gazdaság kapcsolata, sportfinanszírozás
  7. Sportszponzoráció
  8. Létesítmények a sportban
  9. A nemzetközi sportszervezetek
  10. Az Olimpiai Játékok

Irodalom

  • Kötelező: Sterbenz Tamás, Géczi Gábor (2016): Sportmenedzsment (TE tankönyv)
  • Ajánlott: Sárközy Tamás (2015): Magyar Sportjog (HVG-ORAC, Budapest)
2021. április 11. (módosítva: 2022. november 22.)

MSC SZAKEDZŐ

Megfelelő létszám esetében induló sportágak az MSc Szakedző képzésben >>>Felvélteli pontszámok:

  • Sportági elmélet: 40 pont
  • Sportági gyakorlat: 30 pont
  • Diploma eredmény: 20 pont
  • Többletpontok: 10 pont
  • Összesen: 100 pont

Bármely tudásterületen elért „0” pontszám kizárja a sikeres felvételit, így a képzésre való bekerülés lehetőségét.

2021. április 11. (módosítva: 2022. február 21.)

RÖVID CIKLUSÚ TESTNEVELŐ TANÁR KÉPZÉSEK

A Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetem rövid ciklusú testnevelő tanár képzésének felvételi eljárása során a jelentkezőknek személyes felvételi interjún szükséges részt venniük. Az interjú célja a jelentkezők előzetes ismereteinek, tudásának, tapasztalatainak és céljainak megismerése, feltárása. A felvételi interjún a kijelölt bizottságok tagjai a jelentkező tanári pályára történő alkalmasságának minimumfeltételeit vizsgálják.A körülbelül 15 perces felvételi interjú két részből áll:

  • Az első részben a felvételiző személyes motivációiról, céljairól és tapasztalatairól számol be.
  • A második részben egy átfogó témakör bemutatására kerül sor, amelyről az előzetes ismeretei alapján 8 perces időkeretben kell beszámolnia a jelentkezőknek. Ezt követően a bizottság tagjai kérdéseket fogalmazhatnak meg a választott témákkal kapcsolatban, amire a felvételizőnek válaszolnia kell.

Felvételi témakörök:

1) A testnevelés és diáksport helye, szerepe és céljai a köznevelési rendszerben.

2) Oktatási módszerek a testnevelésben.

3) Az egészségtudatos életvezetés és egészségfejlesztés lehetőségei az iskolában.

4) A személyiségfejlesztés lehetőségei az iskolai testnevelésben.

5) Egy választott (akár saját példán alapuló) téma: az iskolai testneveléshez kapcsolódó pedagógia vagy pszichológiai jelenség bemutatása és kritikai elemzése.

Ajánlott irodalom:

  • Csányi Tamás, Révész László (2021): A testnevelés és sport oktatásának elmélete és módszertana – Középpontban a tanulás. Magyar Diáksport Szövetség, Bp.
  • H. Ekler Judit (2015): A hatékony testnevelés módszertani lehetőségei. In. Csányi, T és Révész, L. (szerk.): Tudományos alapok a testnevelés tanításához I. kötet. Magyar Diáksport Szövetség, Bp.
  • N. Kollár Katalin, Szabó Éva (szerk.) (2017) Pedagógusok Pszichológiai Kézikönyve I-III. Osiris Kiadó, Budapest.
  • Tóth László (2015). A motiváció, mint folyamat komplex értelmezése az iskolai Testnevelés és sport műveltségi terület keretében In: Révész, László; Csányi, Tamás (szerk.) Tudományos alapok a testnevelés tanításához II. kötet, Magyar Diáksport Szövetség (2015) pp. 105-134.
  • Jakab György (2019). A testnevelésóra rejtett tanterve. Új Pedagógiai Szemle. 69. évf. 5-6.107-114
  • Borosán Lívia; Budainé Csepela Yvette ; Cserny Ákos ; Soós István ; Hamar Pál (2022): Fekete pedagógia az iskolai testnevelésben és a sportban. ÚJ PEDAGÓGIAI SZEMLE 72 : 5-6 pp. 14-34.
  • Makszin Imre (2014): A testnevelés elmélete és módszertana. Dialóg Campus, Budapest–Pécs.
  • Rétsági Erzsébet (2004). A testnevelés tantárgypedagógiája. Dialóg Campus, Budapest–Pécs.
  • Soós István (2022). Az egészségközpontú fizikai aktivitás és az ülő “SEDENS” életvitel. ELTE Eötvös Kiadó.
2021. április 11. (módosítva: 2022. december 15.)

RÖVID CIKLUSÚ GYÓGYTESTNEVELŐ TANÁR

Pontszámításgyakorlati felvételi vizsga: 30 pontszóbeli felvételi vizsga: 40 pont

oklevél minősítése alapján: 20 pont

Felvételi témakörök

Gyakorlati felvételi vizsga

  • Állítson össze és mutasson be 3-4 perces, legalább 15 gyakorlatból álló, egy izomcsoport erősítésére vagy nyújtására szolgáló, folyamatos gimnasztikai jellegű gyakorlatsort eszközzel vagy eszköz nélkül, zenére vagy anélkül.
  • Kérjük, hogy a gyakorlatot tanulja meg, vázlatot ne használjon.
  • Zenére történő bemutatás esetén a kiválasztott zenét CD-n, vagy egyéb zenelejátszásra alkalmas eszközzel, hangszóróval hozza magával.
  • Gyakorlati felszerelés szükséges. Öltözőt, zuhanyozási lehetőséget, és szokásos kéziszereket (ha a felvételi napján reggel kéri) szükség esetén biztosítunk.

Szóbeli felvételi vizsga. Témakörei:

  • Közoktatás
  • Testkultúra
  • Testnevelés-sport
  • Egészséges életmód
  • Motiváció

Ajánlott irodalom:

  • Gárdos M., Mónus A. (2006): Gyógytestnevelés. TF, Budapest
  • Nyíri J. (Szerk.) (1975/1979): Iskoláskorú gyermekek gyógytestnevelése. I-II. köt. Tankönyvkiadó, Budapest.
  • 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300015.emm

  • évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100190.tv

  • A GYÓGYTESTNEVELÉS SZAKSZOLGÁLATI PROTOKOLLJA (Gunda A. – Pataky O. – Pánger A. – Somogyiné Kuti I. – 2015)

https://docplayer.hu/11117039-A-gyogytestneveles-szakszolgalati-protokollja-gunda-andras-pataky-orsolya-panger-andrea-somogyine-kuti-ilona.html

  • ÚTMUTATÓ A TESTNEVELÉS TANTÁRGY TANÍTÁSÁHOZ a 2020-ban kiadott Nemzeti alaptanterv és kerettantervek alapján (Dr. Hamar Pál, Czirják György, Kövesdi Orsolya)

https://www.oktatas2030.hu/wp-content/uploads/2020/10/utmutato-a-testneveles-tantargy-tanitasahoz-.pdf

2021. április 11. (módosítva: 2022. december 15.)