Skip to main content

Közeledik a felvételi jelentkezési határidő. Vár a legsportosabb egyetem!

BARDÓCZ-BENCSIK MARIANN

Jelenleg milyen beosztásban és hol dolgozik?
Sportkommunikációs területen dolgozom egyéni vállalkozóként számos sportszervezettel, köztük az Európai Nem-kormányzati Sportszervezetek Szövetségével és a Curling Világszövetséggel.

Mikor és kitől érkezett a megkeresés, hogy mint vendégelőadó vegyen részt a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzésében?
Jelenleg doktori tanulmányaimat folytatom a TF-en. Témavezetőm, dr. Dóczi Tamás kért fel arra, hogy beszéljek a képzés résztvevőinek kutatási területemről.

Melyik tantárgy keretében tartotta meg előadását?
A “Sport és társadalmi fejlesztés” angol nyelvű óra vendégelőadója voltam.

Mi volt az előadásának címe? Miért ezt a témát választotta? Miért tartja fontosnak, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák ezeket a tudnivalókat?
Két alkalommal tartottam órát. Először doktori disszertációmról beszéltem, amely “a sporttal a fejlődésért és békéért” (sport for development and peace – SDP) területét járja körül tudományos szempontok szerint. Másodszor személyes tapasztalataimról beszéltem mint az SDP területén dolgozó gyakorlati szakember.

Hogy látja, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek? Ön szerint a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzés hogyan tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Érdemben csak arról a tantárgyról tudok szólni, amelyikbe vendégelőadóként volt szerencsém belepillantani. A tantárgy jól ötvözi az elméleti és gyakorlati oktatást; az oktatók előadásain túl számos elgondolkodtató feladattal segíti a hallgatók ismereteinek gyakorlati elmélyítését. Az órák kifejezetten aktuális témákat is érintenek, és serkentik a hallgatói véleménymegosztást.

Miről tartana még szívesen előadást a jövő sportdiplomatáinak?
Kutatásom egyik mellékvágánya az, hogyan lehet hatékonyan együtt dolgozni köztiszteletben álló élsportolókkal nemzetközi fejlesztési, illetve békemunkával kapcsolatos projekteken. Szeretném a későbbiekben tovább vizsgálni ezt a területet, és tudásomat a hallgatókkal is megosztani.

Ha azt kérnénk Öntől, hogy egy mondatban fogalmazza meg, miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az?
Csak a mintatantervre és a tantárgyfelelősök névsorára kell pillantani. Ez a kettő nagyon sok érdekes órát és számos izgalmas szakmai beszélgetést ígér.

GARAMVÖLGYI BENCE

Jelenleg milyen beosztásban és hol dolgozik?
Jelenleg az Európai Nem-Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének Ifjúsági Bizottságánál (ENGSO Youth) dolgozom, mint projekt- és szakpolitikai koordinátor. Emellett a Budapesti Egyesület A Nemzetközi Sportért (Budapest Association for International Sports, BAIS) elnöke és a Testnevelési Egyetem doktorandusza vagyok.

Mikor és kitől érkezett a megkeresés, hogy mint vendégelőadó vegyen részt a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzésében?
A Testnevelési Egyetemen témavezetőmtől, dr. Dóczi Tamástól érkezett a megkeresés, hogy mutassam be a kutatásom egyik részterületét.

Melyik tantárgy keretében tartotta meg előadását?
Az angol nyelven tartott előadásomra a “Sport and social development” (Sport és társadalmi fejlesztés) tantárgy keretein belül került sor.

Mi volt az előadásának címe? Miért ezt a témát választotta? Miért tartja fontosnak, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák ezeket a tudnivalókat?
Az előadás címe az “Understanding Sport(s) Diplomacy: Conceptualization and key questions” (A sportdiplomácia értelmezése: Konceptualizálás és fő kérdések) volt. Doktori kutatásom egy része a sportdiplomácia fogalmának nemzetközi és hazai értelmezésére fókuszál. Fontosnak tartom, hogy a manapság egyre gyakrabban használt sportdiplomácia kifejezést megfelelően tudjuk értelmezni és kategorizálni. A képzésen résztvevőknek felkészült, precíz válaszokat kell adni a sportdiplomácia meghatározására, ismerniük kell a sportdiplomácia kormányzati és nem-kormányzati megközelítését, illetve el kell tudniuk helyezni a fogalmat a nyilvános diplomácia keretrendszerében.

Hogy látja, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek?
A huszonegyedik században a klasszikus értelemben vett diplomácia alapvető változásokon megy át. Az infokommunikációs technológiák és a közösségi média rohamos terjedése, a nemzetközi  szereplők számának megsokszorozódása, a klímaváltozás és globális egészségügyi veszélyhelyzetek által befolyásolt új biztonságpolitikai trendek felemelkedése, és egyes tradícionális geopolitikai érdekek újraéledése alapvető hatással vannak a nemzetközi kapcsolatok és a nemzetállamok külpolitikájának alakulására. Napjainkban a nyilvános diplomácia egyre nagyobb szerephez jut a kormányok külpolitikai eszközrendszerében, így a kultúra vagy a sport is úgynevezett “soft power” lehetőségként jelennek meg. Míg a klasszikus sportdiplomácia elsősorban az államok egymás közötti kapcsolatfelvételére vagy a másik részvételének bojkottálására teremtett lehetőséget, az új típusú sportdiplomácia sokkal inkább a nemzetközi közönség szimpátiájának és támogatásának elnyerésére irányul. Manapság egyre több kormány alkot sportdiplomáciai stratégiákat és hoz létre releváns intézményeket, pozíciókat, ugyanakkor a nem-kormányzati sportszervezetek is fontos szereplőivé váltak ennek az új típusú, integrált, hálózati jellegű sportdiplomáciának.

Ön szerint a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzés hogyan tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Fontos elméleti szinten is bemutatni a klasszikus és új sportdiplomácia közötti különbségeket, és megfelelően értelmezni az új külpolitikai, diplomáciai trendeket. Célszerű mind a kormányzati, mind a nem-kormányzati oldalról meghívni előadókat, akik szemléltetni tudják a nyilvános diplomácia lényegét és az új sportdiplomácia hálózati jellegét.

Ön szerint milyen egy jó sportdiplomata? Milyen képességekkel és készségekkel kell rendelkeznie?
Meglátásom szerint a jó sportdiplomata megtestesíti a sportemberek “fair play” szellemiségét és nyitottságát, egyúttal rendelkezik úgynevezett “diplomáciai érzékkel” és klasszikus diplomata készségekkell is. Az alábbi képességek mindenképp hasznosak lehetnek:

  1. Jó kommunikációs képesség: ezen a területen a magas szintű nyelvtudás kiemelten fontos,
  2. Megfelelő kapcsolatteremtő képesség és nyitottság,
  3. Szakértelem, amely kiterjed az adott sportágra, illetve általánosabb sport szakpolitikai témákra,
  4. Általános tájékozottság és intelligencia,
  5. Jó érdekérvényesítő képesség,
  6. Alkalmazkodóképesség, kulturális érzékenység és empátia.

Mi az, amit elvárna a hallgatóktól mielőtt megkezdik a képzést, és mi az, amit elvárna tőlük miután kikerülnek az iskolapadból?
Amennyiben valaki ilyen továbbképzésen gondolkodik, mindenféleképp nyitott kell lennie a más országokból, kultúrából származó emberekkel való kommunikációra és együttműködésre. Meglátásom szerint a megfelelő kapcsolatteremtő képesség, empátia és nyitottság olyan tulajdonságok, amelyeket nem feltétlen lehet az iskolapadban elsajátítani. A képzésen való részvétel azonban segíthet olyan alapvető szakmai és protokoll ismeretek elsajátításához, amelyek hozzájárulhatnak a résztvevő nemzetközi karrierjének kibontakoztatásához. Fontosnak tartom, hogy minél több legyen az angol vagy más idegen nyelven oktatott tantárgy, illetve a képzés megfelelően gyakorlatorientált legyen, lehetőséget teremtsen a szakmai kapcsolatépítésre is.

Miről tartana még szívesen előadást a jövő sportdiplomatáinak?
Remélhetőleg hamarosan be tudom mutatni a doktori disszertációm eredményeit a jövőbeni továbbképzés résztvevőinek. Kutatásom fókusza a sportdiplomácia hazai értelmezése és gyakorlata. Arra próbálok válaszokat találni, hogy miként értelmezik a magyar sportvezetők és a média a sportdiplomáciát, illetve, hogy milyen nemzetközi trendeket követ a magyar sportdiplomácia.

Ha azt kérnénk Öntől, hogy egy mondatban fogalmazza meg, miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az?
Az egyre globalizálódó nemzetközi sportvilágban és egy átalakuló diplomáciai keretrendszerben, a nemzetközi sportkapcsolatok jelentősége tovább erősödik, így aki ezen a területen kíván dolgozni, kifejezetten hasznos lehet megismerkedni a nemzetközi kapcsolatok és sport összefüggéseivel, illetve a sport nyilvános diplomáciában történő alkalmazásával.

JOÓ KINGA

A brüsszeli székhelyű Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak vagyok az egyik magyar tagja.

Mikor és kitől érkezett a megkeresés, hogy mint vendégelőadó vegyen részt a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzésében?
Dr. Farkas Péter szakvezető kért fel előadni, már a kurzus elindításakor beszéltünk erről a lehetőségről.

Mi volt az előadásának címe? Miért ezt a témát választotta? Miért tartja fontosnak, hogy a képzésben résztvevők elsajátítsák ezeket a tudnivalókat?
“Szociális partnerség és civil érdekképviselet az EU-ban”. Ezen a területen tevékenykedek több éve, látom, hogy a “kemény, klasszikus” diplomáciai kapcsolatok mellett a “puha” diplomáciának milyen szerepe van a Magyarországról alkotott kép formálásában, ide értve a sportdiplomáciát is. A kulturális, tudományos kapcsolatok, a civil-közösségi kezdeményezések mind-mind olyan terep, ahol óriási nemzetközi pezsgés van. Fontos beszélni azokról a fórumokról, vagyis azokról az európai/nemzetközi szervezetekről, ahol ezeknek a típusú képviseleteknek helye van az első vonalbeli, klasszikus nemzetközi szervezeteken túl.

Hogy látja, a mai kor sportdiplomáciája miben más, mint korábban? Milyen trendek érvényesek?
A sportdiplomácia is egyre nagyobb területet fed le, egyre “interdiszciplinárisabb”-bá válik. Erre jó példa az EU Erasmus+ programja, ahol az oktatás, az ifjúságügy, a képzés és a sport szorosan összekapcsolódik. Olyan szakemberekre is szükség van tehát, akik egy ilyen szélesebb terepen is otthonosan mozognak.

Ön szerint a Sportdiplomácia szakirányú továbbképzés hogyan tud igazodni és kapcsolódni ezekhez a változásokhoz?
Szerintem nagyon jó, hogy a szakirány tematikájában magáévá tette a fentebb említett, szélesebb körű, interdiszciplináris szemléletet.

Ön szerint milyen egy jó sportdiplomata? Milyen képességekkel és készségekkel kell rendelkeznie?
Úgy gondolom, hogy a jó sportdiplomata – csakúgy, mint a jó külügyes diplomata – hiteles. Azért hiteles, mert jól felkészült, és személyében, valamint cselekedeteivel se hazudtolja meg az ügyet, amit képvisel. Minden egyéb készség – pl. nyelvtudás, tárgyi ismeretek – az alapokat tudja megadni, de csak egy valós személyiség tudja ezeket jól kamatoztatni. Ezen a területen a mesterséges intelligencia egy darabig még biztosan nem tudja kiváltani a humán erőforrást.

Mi az, amit elvárna a hallgatóktól mielőtt megkezdik a képzést, és mi az, amit elvárna tőlük miután kikerülnek az iskolapadból?
Érdeklődés és nyitottság nagy előny egy ilyen képzésen a bemeneti szakaszon, mivel ezek nem igazán “tanulhatók”. A végzettek remélem képesek lesznek arra a rendszer szintű gondolkodásra, ami a kurzus egyik célja.

Miről tartana még szívesen előadást a jövő sportdiplomatáinak?
A sport társadalmi szerepéről, pl. társadalmi befogadás terén. Ehhez kapcsolódóan azokról az európai hálózatokról, amelyek ezzel a célkitűzéssel működnek.

Ha azt kérnénk Öntől, hogy egy mondatban fogalmazza meg, miért érdemes jelentkezni a továbbképzésre, mi lenne az?
Ez egy jó lehetőség arra, hogy megismerjék a sport társadalmi, gazdasági, stb. súlyát és értékét, ezáltal tisztában legyenek a sportdiplomácia, mint “puha hatalom=soft power” erejével.